Halakon Lei Pensaun Vitalisia Puru “Luta” EUTL Nian, Laos Partidu Politikus

DILI, www.news-viptv.com –  Promulgasaun revogasaun Lei Pensaun Vitalisia ne’ebe promulga husi Presidenti Republika, Jose Ramos-Horta iha 29 Setembru 2025, puru rezultadu husi “luta” movimentu Estudante Universitariu Timor-Leste (EUTL) iha sira nia manifestasaun.

“Vitória kansela sosa karreta no halakon lei pensaun mensal vitalisia la’ós entrega hosi elite, nein hosi ema neon-di’ak ida  fó ba ita-povu maubere. Maibė, ida-ne’e nu’udar rezultadu hosi asaun-masa ne’ebé EUTL organiza. Sein asaun-masa, mudansa ne’e sei la akontese. Asaun massa ne’ebé durante ne’e rezulta raan turuk, kanek, tohar, terus no susar. La’ós ita husu ho morál, maibė konfronta ho dixiplina luta. Tanba ne’e, masa mak halo istória. La’ós laran-di’ak sira hosi CNRT, FRETILIN, PD, PLP, KHUNTO, ka nein partidu seluk mak mai liberta ita. Vitória ne’e puru rezultadu hosi konsolidasaun, mobilizasaun no asaun-masa,” deklara Portavós EUTL, Caetano da Crus ba jornalista sira iha konferensia imprensa, Segunda (29/9/2025), iha Kampus UNTL, Dili.

Iha manifestasaun EUTL, iha ezijénsia prinsipäl haat maka hato’o ba membru Parlamentu Nasional sira maka kansela sosa karreta ba deputadu 65 no hapara totál tradisaun sosa karreta luxuozu, Halakon lei pensaun mensal vitalisia; Alterasaun ba Lei Liberdade Reuniaun no Manifestasaun ne’ebé impede ema-nia direitu atu hato’o ideia kontra poder públiku; Alokasaun OJE ba setór estratėjiku sira.

Projetu Lei Nú. 11 ne’ebé aprezenta iha Plenária PN pasa ho unanimidade, votu afavór 62, abstensaun no kontra zero. Projetu ne’e nia konteúdu maka revoga ka halakon totál, sein exesaun ba pensaun vitalisia ba eis-deputadu no eis-titulár Órgaun Soberania sira. Ikusmai, PR promulga ona lei foun neé hodi halakon totál ona pensaun mensál vitalisia no direitu regalia sira-seluk, no publika ona iha Jornal Repúblika liuhusi Lei N.º 7/2025, 29 fulan Setembru.

“Tanba povu mak luta, entaun ita la agradese ba elite. No, ita nunka bele agradese ba ema ne’ebé hala’o nia devér hodi promulga hanesan Prezidente da Repúblika. EUTL hakarak agradese de’it ba povu ain-tanan no kamada intelektuál sira ne’ebé organiza-an. Agradese ba espíritu hosi artista sira, maluk defisiensia, NGO sira,” nia dehan.

Agradesimentu ne’e, iha sorin-seluk, atu subliña solidariedade entre povu. Tanba asaun-masa ne’e mos mostra oinsa ita hatudu solidariedade ba malu hodi salva ita-nia futuru, no proteje Timor-Leste hosi kolapsu. Sentidu solidariedade ne’e kle’an tebes, no presiza tebes atu hametin hodi kontinua ita-nia rezistensia ba oin. Povu kuandu organiza-an no solidariza malu maka ukun-na’in ka elite sira sei la hakmatek.

Nia hateten tan, Vitória seidauk finál. No la iha vitória final iha moris ne’e. Tanba vitória sempre mosu ho kualidade ne’ebé diferente. Kada pasu hamosu nia kontradisaun foun.

“Rezultadu asaun-masa durante ne’e ita konsidera nu’udar vitória einprosesu. Ita tenke organiza-an nafatin hodi halo vijilánsia ba vitória ne’e iha prosesu laran até vitória loloos. Vitória loloos maka halakon privilėjiu hotu-hotu no konstrui demokrasia popular liu husi estadu ida inkluzivu ne’ebé povu hotu-hotu partisipa hodi toma desizaun.

EUTL esplika porta voz ne’e rejeita hanoin balun husi elite politiku balun ne’ebe konsidera assaun massa ne’ebe EUTL halo nu’udar asaun badalizmu no hamosu narrativa rua ne’ebé ko’alia kona-ba morál no étika. Ida, perspetiva morál ne’ebé julga katak demonstrasaun EUTL ne’e anárkiku no bandalizmu. Seluk, morál ne’ebé dehan katak eis-titulár no eis-deputadu sira-ne’e veteranu no terus barak ba rai ne’e, nune’e labele halakon sira-nia direitu ba pensaun no regalia [osan, karreta, rezidénsia, nst].

“Liuhusi biban ida-ne’e, EUTL atu esklarese ba intelektual burgéz no tradisionál sira be hamosu morál-elite refere. EUTL konsidera morál dominante sira-ne’e mak nu’udar ideia hosi elite dominante iha tempu agora. Elite ne’ebé iha podér, aumezmu tempu kria ideia-morál atu domina sosiedade. Povu sai subordinadu nafatin, makru’uk no sai atan ba morál-metan no malahuk hosi elite sira. No, bainhira povu dukur maka elite sira kontinua hanehan no supa, liuhusi LPMV no liu husi lei predator sira seluk. Kontráriu ho morál elite, EUTL nia moral iha luta forma hosi esensia demokrasia nian, katak poder iha povu: hosi povu, ba povu no fila fali ba povu. Nuneė, manifestasaun hosi EUTL lahó natureza anárkiku nein bandalizmu,” nia hateten.