DILI, www.news-viptv.com – Empreza Publiku Eletresidade de Timor-Leste (EDTL) halo prozesaun katak to fim 2022, sira bele hetan rendementu to´o miliaun US$ 45.
Ho rendementu dadauk ne´e, konta to´o Setembru 2022, EDTL kolekta ona miliaun US$ 34.4.
Prezidenti EDTL, EP, Paulo da Silva esplika, EDTL,E.P halo ona instalasaun kontadór prepagu sira ba populasaun iha tinan 2021 hamutuk 108 mill. Hosi Outubru 2021 to´o Setembru 2022 instala ona 76 mill kontadór iha Timor laran tomak.
“Husi instalasaun kontadores ida ne’e, ita konsege hasa’e reseita, uluk sei iha diresaun jerál rata-rata ita kompleta de’it millaun US$ 2.6 to’o millaun US$ 2.7. Depois ita instala kontador no mós halo inspesaun rutina, ita fulan ida hetan to’o millaun US$ 3.6 to’o millaun US$ 3.7 to’o Setembru 2022 ita hetan ona millaun US$ 34.4. Nune’e EDTL,E.P nia prozesaun iha tinan tomak 2022 sei hetan millaun US$ 40, maibé sei ita manetin ritmu koleksaun reseita ida ne’e to’o fim do anu, ita bele hetan liu millaun US$ 45,” dehan Paulo da Silva ba jornalista sira iha Palasiu Prezidensial hafoin hasoru malu ho Prezidenti Republika, Jose Ramos-Horta, Kuarta (5/10/2022).
Maski kada tinan bele hetan ona rendementu, maibe hosi despeza ne´ebe EDTL, EP halo sedauk bele taka orsamentu ne´ebe hasai kada tinan.
Gastu sira EDTL, E.P iha tinan 2021 ho despeza miliaun US$ 200 bá kombustivel (mina) servisu material sira, operasaun manutensaun bá sentrál, operasaun manutensaun bá rede transmisaun no mós ba distribuisaun mós kustu ba servisu konkorrente EDTL.
“Tinan 2021, millaun US$ 157 no tinan 2022 sa’e ba millaun US$ 200,” nia dehan.
Paulo da Silva esklarese, reseita ne’ebé EDTL, E.P hetan kada tinan ne’e ki’ik tanba Timor nia merkadu ne’e ki’ik oan, ema uza enerjia uitoan.
“Uniku dalan atu EDTL,E.P garante ninia sustentabilidade, entaun promove inisiativa investimentu Enerjia renovavel ne’e atu hatún kustu produsaun, depois mak ajuda hasa’e reseita hodi atrai investidór sira,” nia dehan.
Ho progressu ne´ebe EDTL, E.P atinji, Prezidente Repúblika José Ramos Horta kontente ho servisu ne’ebé iha, mezmu iha dezafiu, no hasoru obstákulu barak.
“Xefe Estadu husu EDTL,E.P kontinua mellora servisu, hadi’a kualidade fornesimentu eletrisidade, no mós haree oinsá atu hatún presu eletrisidade ne’e rasik, entaun EDTL-EP sei haree no halo ezersísiu, atu refleta rekomendasaun sira ne’ebé Xefe Estadu hato’o,” nia dehan.
Iha hasoru malu ho xefi estadu, hato´o mos progresu ne’ebé EDTL,E.P halo primeiru kona-ba kobertura asesu enerjia elétrika halo ho programa eletrifikasaun nasionál, liu-liu bá suku sira ne’ebé seidauk enerjia elétrika.
EDTL, E.P halo programa ida ne’e fahe bá faze tolu, faze dahuluk 44 projetu kobre 24 suku, depois faze daruak 34 projetu ho 17 suku no ida seluk 36 projetu kobre 23 suku ne’ebé implementa no la’o hela.
“Faze dahuluk projetu la’o iha suku 6 mak konklui 100%, balun la’o hela espera iha fulan ida ho balun bele konklui tan. Faze daruak mós tama ona iha implementasaun, kompañia hahú konstrusaun iha terrenu, faze datoluk agora tama ona faze finalizasaun, avaliasaun tékniku finansiál, depois la kleur tan asina kontratu kompañia sira, atu sira implementa, hela suku tolu mak seidauk lansa tenderizasaun. Semana oin ita lansa, suku Fatukalu-Same, Fatumakerek Manatuto, Fatumea Suai ne’e,” nia informa.
Tinan ida-ne’e EDTL, E.P promove hotu kedas suku hotu-hotu, la’ós asesu hotu kedas, maibé promove hotu prosesu eletrifikasaun ho espetativa fim do ano, maioria husi projetu sira ne’e bele konklui nune’e populasaun sira bele asesu naroman eletrisidade.